Könyvkritika: Katja Millay - The ​Sea of Tranquility - Nyugalom tengere

Sziasztok!
Régen nagy kedvenc volt, így arra gondoltam, hogy újraolvasom és írok róla egy rövid értékelést hátha ti is kedvet kaptok elolvasni. Jelenleg még fut egy általam létrehozott moly kihívás, ami a könyvhöz kapcsolódik. Molyon megtaláljátok a profilom kihívásai között. 

Fülszöveg:
A ​két és fél évvel ezelőtti, kimondhatatlan tragédia óta Nastya Kashnikov csupán az árnyéka régi önmagának. Másik városba költözik, elhatározva, hogy titokban tartja sötét múltját, és senkit sem enged közel magához. Terve azonban kudarcot vall, amikor azon kapja magát, hogy megmagyarázhatatlanul vonzza az egyetlen személy, aki ugyanolyan elszigetelt, mint ő maga: Josh Bennett. Josh története nem titok. Minden szerettét elveszítette, így tizenhét éves korára senkije sem maradt. Akinek a neve egyet jelent a halállal, azt mindenki igyekszik elkerülni. Nastya kivételével, akit nem riaszt el a fiú, sőt, előbb-utóbb élete minden területére bebocsátást nyer. Ám miközben a kettőjük közti tagadhatatlan vonzalom egyre erősödik, Joshban felmerül a kérdés, vajon megtudja-e valaha is Nastya titkát – és hogy egyáltalán meg akarja-e tudni.

Véleményem:
Régebben olvastam már, még a megjelenését követően, így kíváncsi voltam milyen lesz újraolvasni. A történet lassan bontakozik ki, de ez szükséges ahhoz, hogy jobban megismerjük a szereplőket és a múltjukat. A karakterek kidolgozottak és szerethetőek. Josh nagy jellemfejlődésen ment keresztül és hiteles, valósághű karakter volt. Kedveltem Drewt és a családját is. Egyik kedvenc idézetem tőlük:

"– Őt hogyhogy szívemnek szólítod, engem meg sose becézgetsz? – mímel nyafogást.
– Hogyne becézgetnélek? – kérdez vissza Mrs. Leighton, és megpaskolja a fia arcát, ahogy elmegy mellette. – A múlt héten életem tragédiájának szólítottalak."

Nasthya bonyolult lélek, néha önzőnek éreztem és nem mindig értettem egyet a döntéseivel, mégsem tudtam őt nem szeretni. Sokáig homály fedte, hogy mi is történt valójában a lánnyal. Az olvasó csak találgathat, de az biztos, hogy valami borzalmas…
Tetszett, ahogy megoldotta az írónő a szerelemi szálat. Fokozatosan építette fel a kapcsolatukat: először elnyerték egymás bizalmát, barátokká váltak és majd csak ezt követően alakult ki köztük a szerelem.
Nagyon tetszett az írónő stílusa és a szép fogalmazása, aminek hála gyorsan lehet haladni az olvasással. Az egész könyv az érzésekre épít és egy igazi érzelmi hullámvasút az olvasó számára. Örülök, hogy elolvastam és ajánlom mindenkinek, aki kíváncsi két sérült fiatal történetére.

Kedvenc karakter: Josh, Drew

5/5

#Kedvenc

Nektek mi a véleményetek a könyvről?

Hamarosan újra jelentkezem, addig is pihenjetek és olvassatok sokat! :)

Dorin

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése