Fülszöveg 

Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja ­bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre - itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt - persze kizárólag a tudomány érdekében! - , és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…

Véleményem:

Kelly Oram írónőtől ez az első könyvem, így kíváncsian lapoztam fel a Szívzűrterápia stébereknek című könyvét. A borító remekül tükrözi a történet fő témáját. Egy szív tele kémiával kapcsolatos elemmel és a két főszereplővel, akik láthatóan jól szórakoznak. A Lol könyvekhez hasonlóan bohókás kinézettel rendelkezik. Másokkal ellentétben nekem tetszik a könyv külseje, jól fest a könyves polcomon. A történet szerint Avery és Aiden már gyerekkoruk óta elválaszthatatlan barátok, akik mindent együtt csinálnak és közös érdeklődésük közé sorolandó a tudomány is. Averynek nagyon sokat jelent a fiú és többet érez iránta, de nem meri ezt bevallani neki. Várja, hogy a fiú lépjen elsőnek, azt hiszi, sőt bebeszéli magának, hogy Aiden azért nem közeledik felé, mert túl félénk a fiú. Avery nagy álmokat sző Aidennel kapcsolatban, de ezek a képzelgések hamar összetörnek, amikor a fiú felveti az ötletet, hogy tartsanak egy kis távolságot. Averyt nagyon rosszul érinti ez, teljesen kiborul és nem tudja mi tévő legyen. Aiden bátyjával, Graysonnal egy nem hétköznapi helyzetben találja magát, melynek hatására Graysonban sok minden átértékelődik és úgy dönt, hogy ő lesz az a fiú, aki átsegíti a lányt ezen a nehéz időszakon. Grayson személyisége elragadó, rengeteg mindent megtesz a lányért. Egy érzelmes és megértő társ, aki számára Avery jelenti a mindent. Kétség sem fér ahhoz, hogy Grayson nagyon szereti a lányt, mert ha nem így lenne nem várt volna annyit Averyre. A könyv húzóereje a fiú szemszöge volt és bár Avery nem vált kedvenccé, de megértettem őt. Bármilyen különösen hangzik valamilyen szinten még Aident is. Aiden nem volt szerelmes a lányban, barátként tekintett rá, így érthető, hogy távolságra volt szüksége, ahogy az is, hogy szerelmes egy másik lányba, de az elfogadhatatlan, hogy -még ha a barátnője miatt is, de- teljesen elfordult Averytől. Szörnyen viselkedett a lánnyal, amit később természetesen megbánt és vissza akarta kapni, de addigra már késő volt. Aiden nagyon önzően és gyerekesen viselkedett. Avery annak érdekében, hogy elfelejtse Aident úgy dönt, hogy a tudományba menekül és a gyász 7 fázisát átélve begyógyítja megbántott szívét. Ezt a momentumot ötletesnek tartom. Avery néha képes volt túl agyalni dolgokat, ami kissé idegesítővé tette. Avery és Grayson között kibontakozó szerelem nagyon szép és romantikus volt, még annak ellenére is, hogy Avery folyton azon gondolkodott, hogy ezt nem szabadna. Avery nagy utat tett meg, de sikerrel zárult a kísérlet. Sikerült lezárnia a múltat és visszatért a régi Avery, aminek nagyon örültem.

Összességében: tetszett, gördülékeny, egyszerű stílusának köszönhetően gyorsan haladtam vele, szinte olvastatja magát. Hamar elfogynak a lapok. Egy aranyos történet, ami remek időtöltést nyújtott, és biztos vagyok benne, hogy majd újra olvasom.
Ajánlom mindenkinek elolvasásra, mert garantáltan jókedvet csempész mindenki napjába.

Kedvenc karakter: Grayson 
Kedvenc idézet:
Ha egy lány megengedi, hogy magadhoz öleld, amikor az élete darabokra törik, pedig te tök pucér vagy, akkor attól fogva másképp nézel rá.


Legyen szép napotok!

Dorin

Fülszöveg:

DUFF ​= Designated Ugly Fat Friend, magyarul kb. Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő

A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai.

Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot.

Amikor pedig Wesley Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját.

Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal" kapcsolatba.

És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.

Véleményem:

Már a megjelenéskor szemeztem Kody Keplinger Duff című könyvével, így kihasználva az Alexandra könyvvásárt gyorsan lecsaptam egy példányra. A fülszöveget olvasva azonnal felkeltette az érdeklődésemet és tudtam, hogy el kell olvasnom.

Nagyon tetszik a borító, ami Biankát, a főszereplőt ábrázolja. Szerencsére a borító készítésnél figyeltek arra, hogy könyvhűen ábrázolják (nem szeretem az olyan borítókat, amelyen teljesen más külsővel rendelkező személyek láthatóak és még csak nem is hasonlítanak a könyvbeli szereplőre) és kiemelném a cím betűtípusát, ami nagyon megfogott és szerintem passzol a könyv stílusához is.

Designated Ugly Fat Friend, ami azt jelenti, hogy ügyeletes, csúnya, dagi barátnő. Biankához hasonlóan én sem ismertem ezt a szót, de hála Wesleynek újabb szóval bővült a szókincsem. Kit hív a társadalom Duffnak? Azt, akik egy csoport tagjai közül a legkevésbé vonzó.

„A legtöbb ember bármit megtenne, csak hogy ne ő legyen a Duff."

De valójában néha mindannyian duffok vagyunk.

„Minden lány szokta magát csúnyának érezni néha."

A történet nagyszerűen prezentálja a beskatulyázást és azt, hogy milyen bántó tud lenni, ha ismeretlenül felcímkéznek minket. Bemutatja a felszínességet, hogy mennyire fontos a külsőség. Azt hogy milyen hamar képesek vagyunk csak külső alapján megítélni egy másik személyt. Rengeteg kárt okozhat lelkileg a bántó szavak, gúnynevek. Mégha próbáljuk is bebeszélni magunknak, hogy nem számít és nem érdekel, igenis megbántódunk és megmarad az emlékezetünkben, akár örökre. Fontos, hogy rájöjjön mindenki, hogy a szavaknak súlya van és hatalmas kárt tud tenni egy másik emberben.

Több szereplő is menekült a problémái elől a maga módján, de végül kénytelenek voltak szembesülni a valósággal. A szexbe való menekülés akár tragédiához is vezethet, így örültem, hogy ha csak érintőlegesen is, de felhívja a figyelmet a szex veszélyeire is: Nagyon fontos a védekezés és a biztonságos szex!

Végig követhetjük, hogy milyen hatással lesz Biankára és családjára a válás. Olyan témákat is feszeget, mint az alkohol és önértékelési problémák.

Tetszik Bianka önkritikája. Mindig emlékezteti magát, hogy ő is folyamatosan hibázik, így nincs joga elítélni senkit.

"Nem számít, mit mondanak. - Ismét eszembe jutott Wesley, és az, amit a

szobájában mondott. - Akik ilyenekkel dobálóznak, csak saját magukat próbálják jobb színben feltüntetni. Ők is elcseszték már párszor. Nem te vagy az egyetlen."

Jessica és Casey először a klisés legjobb baratnők szerepét töltötték be, akik szépek, csinosak, szeretnek bulizni és minden fiú őket akarja, de később rájöttem, hogy több rejlik bennük, hisz ha Biankának szüksége volt rájuk azonnal ott voltak, féltették és szerették. Tetszett a 3 barátnő megismerkedése. Fontosak egymásnak, de Bianka sokszor még velük sem akarta megbeszélni a problémáit.

Bianka egy szarkasztikus, cinikus, kicsit antiszociális lány, aki ha a helyzet megkívánja kiáll önmagáért. Könnyen azonosulni lehet a karakterével. Nehezen nyílik meg mások előtt és próbál egyedül megbírkózni minden problémával. Mélyen érinti a Duff címke. Megviseli a szülei válása és a valóság elől Wesley jelenti számára a menedéket.

Wesley: egy jóképű, gazdag, beképzelt, szoknyavadász, de ennek ellenére nem lehet őt nem szeretni. Biankával együtt lassan megismerjük és rájövünk, hogy neki is rengeteg problémával kell szembe néznie/megküzdenie. Nagy változáson esik át a történet előhaladtával és a romantikus gesztusai/Biankának írt levele nagyon aranyos. Biankával való civakodása és szócsatái sokszor megnevetetett.

Összességében: egyáltalán nem egy átlagos, tini drámát olvashatunk. Ötletes és bár kisebb hibák voltak benne, de elhalványodnak, főleg ha belegondolunk, hogy Kody első könyvéről van szó. Tetszett, hogy az írónő próbált minden szereplőt külsőleg is részletesen leírni és különböző személyiségeket megeleveníteni a lapokon. Egyszerű megfogalmazásban íródott és gördülékeny stílusának köszönhetően gyorsan haladtam vele és biztos vagyok benne, hogy a 14 év feletti korosztálynak elnyeri a tetszését.

Film is készült belőle. A filmet korábban már láttam, de nem sok hasonlóságot találni a könyv és a film között. Pl: Bella Thorne karaktere nem jelenik meg a könyvben. A film egy könnyed, tini dráma, ami bár hamar felejthető és nem sikerült erős alkotásra, de elmegy egynek. 

Ti olvastátok? Ha igen hogy tetszett nektek? Láttátok a filmet? Szerintetek milyen lett a film?

Hamarosan újabb könyvvel jelentkezem addigis legyetek jók és olvassatok sokat!

Dorin

Fülszöveg 
A huszonkét éves Sydney élete maga a tökély: egyetemre jár, jó állása van, stabil kapcsolatban él egy remek sráccal, Hunterrel, és a legjobb barátnőjével, Torival közösen bérel lakást. De minden megváltozik, amikor rájön, hogy Hunter megcsalja, és egyik pillanatról a másikra el kell döntenie, hogyan tovább.
Sydney egyszer csak vonzódni kezd a titokzatos, jóképű szomszéd sráchoz, Ridge-hez. Nem tudja levenni róla a szemét, és valósággal megbabonázza a fiú szenvedélyes gitárjátéka esténként az erkélyen. Ridge sem közömbös iránta, és hamarosan ráébrednek, hogy több szempontból is szükségük van egymásra.
Az Egy nap talán egy szenvedélyes történet barátságról, megcsalásról és szerelemről, ami az első oldaltól kezdve beszippantja az olvasót Sydney izgalmakkal teli világába.

Véleményem

A könyv borítójába első pillantásra beleszerettem és már alig vártam, hogy elolvashassam. Ez a 3. könyvem Collentől és kijelenthetem, hogy új kedvenc írónőt avattam a személyében!

Nagyon tetszett a könyvben, hogy a szereplők egyáltalán nem tökéletesek és ez által nem csak szimpatikus, szerethető karakterekké váltak számomra, hanem életszerűvé, valós szereplőkké is. Ridge egy érzékeny, hűséges fiú, aki komolyan vívodott, szenvedett az érzései miatt, amit Sydney iránt érzett, hisz ezzel elárulja barátnőjét. A regényhez írt dalszövegek csodálatosak és remekül kifejezik Sydney és Ridge érzéseit. Nagyon örültem, hogy váltott szemszögből íródott, mert így még inkább megismerhettem a szereplők személyiségét, érzéseit és gondolatait. Érdekes, izgalmas törtenet, tele érzelemmel. Nagyon szerettem olvasni, így bátran ajánlom mindenkinek!

Kedvenc idézetek:
- El sem köszönsz tőle?
- Nem tudok elköszönni tőle, mert valójában nem akarom, hogy elmenjen.

Még soha semmit nem élveztem ennyire úgy, hogy közben ilyen égetően fájt volna.

Ridge: Bízol bennem?
Én: Senkiben sem bízom. A héten elvesztettem az emberekbe vetett bizalmamat.
Ridge: Nem tudnád öt percre visszaszerezni? Szeretném érezni a hangodat.


Nektek mi a véleményetek róla?
Legyetek jók és olvassatok sokat.
Sziasztok, Dorin