Fülszöveg:
ANNYIRA ELLENTÉTESEK…
ÉS MÉGIS MILYEN ÖSSZEILLŐK!
Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem emlékszik a teljes igazságra.
Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna.
Valószínűleg semmi közös nincs bennük. Mindketten olyan titkokat rejtegetnek, melyek lehetetlenné tehetik kettejük kapcsolatát. Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig FESZÍTHETIK A HÚRT, és mit kockáztatna azért a fiúért, aki talán megtanítja őt ÚJRA SZERETNI.
Véleményem:
A borító színösszeállítása teljesen visszaadja a könyv hangulatát és tetszett középen a két fiatal, akik Noaht és Echot személyesítik meg.
Vegyes érzelmekkel kezdtem az olvasásába, hiszen a fülszöveg figyelemfelkeltő, ahogyan a könyv borítója is, de többen a Tökéletes kémia másolatát látták benne, ami kis mértékben igaz, viszont a Pushing The Limits c. könyvben a szereplők sokkal több megpróbáltatáson, küzdelmen és fájdalmon mennek keresztül. A történetet a két főszereplő szemszögén keresztül kísérhetjük végig. Az írónő minden karaktert szépen kidolgozott és tetszett a váltott szemszög, mert így könnyebben megismerhettük Echo és Noah érzéseit. Mindketten harcolnak önmagukkal, a bennük lakozó démonokkal. Noah egy igazán szörnyű múlttal rendelkező, erős és laza fiú, aki évek óta egyik nevelőszülőtől a másikig vándorol. Nemtörődöm életstílust él. Füvezik és csajozik. Minden vágya, hogy egy nap magához vegye két, vérszerinti testvérét, akiket elszakítottak tőle és akiket mindenkinél jobban szeret.
Echo nem tudja, hogy mi történt vele azon a bizonyos éjjelen, csak a karján lévő sebhelyek emlékeztetik arra, hogy valami megváltozott. Szeretné visszakapni emlékeit és ismét normális lenni. Pletykák terjednek az iskolában miszerint a lány vagdosta magát és többször öngyilkos akart lenne, ám ez nem igaz. Az igazság ennél sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb. A két fiatal bekerül egy programba, ami reményt ad számukra. Talán képesek lesznek megoldani a problémáikat, de ugyanakkor már képtelenek bízni bárkiben is, míg meg nem jelenik Mrs. Collins, aki próbál segíteni nekik. A történet előre haladtával egyre többet tudunk meg a múltjukról és jövőbeli terveikről. A kettőjük között kialakult kapcsolat különleges, egymásra támaszkodva erősítik egymást és ami nagyon tetszett, hogy nem egyik napról a másikra szerettek egymásba, hanem ez egy hosszú folyamat volt. Lassan kialakult köztük a barátság, majd a bizalom. Fokozatosan megnyíltak egymás előtt betekintést engedve valódi énjükbe. A szerelem, ami köztük van gyönyörű, megható és néha fájdalmas.
Örülök, hogy megismertem Echo és Noah történetét. Katie McGarry az egyik kedvenc írónőm, aki egy nagyon tehetséges írónő.
Ajánlom mindenkinek elolvasásra!
Ajánlom mindenkinek elolvasásra!
Kedvenc idézetek:
Élheted úgy az életedet, hogy mindenkinek a kedvébe járj, vagy úgy, ahogy neked tetszik.
Bizalom. Miért nem tudott valami könnyebbet kérni tőlem?
Szerettem volna hinni neki, de a magam kárán tanultam meg, hogy senkiben sem bízhatom.
Hát nem csodálatos hónap a január? – kérdezte Mrs. Collins, miközben kinyitotta a dossziémat. – Új év, új hónap, mindent üres lapokkal kezdhetünk.
– Semmi bajom. – Ha még sokat mondogatom, talán valóra válik.
Átkaroltam, és háttal a téglafalhoz toltam.
– Mondd, hogy engem választottál, Echo!
Megnyalta a szája szélét. Azok a zöld szemei csak úgy izzottak, magához vonzottak.
– Téged választottalak.
Három év óta most először engedett a gyomromban örökké feszülő görcs.
★★★★★
5/5
#kedvenc
Nektek hogy tetszett? Várom a véleményeket! :)
Dorin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése